Nagylak története
Írta: Gyarmati András   
2008. február 14. csütörtök 15:01

Nagylak Magyarország Dél-Keleti kapuja

 

Nagylak Magyarország Dél-Keleti csücskében helyezkedik el a 43-as számú nemzetközi közút legvégén, mint határátkelő település. A falu Magyarország egyik legfiatalabb települése. 1920 előtt a történelmi Magyarország Nagylak nevű mezővárosának (ma a romániai Nadlac) ugar területi egységeként tartották nyilván. A trianoni békeszerződés következményeként kialakult új határ ezt a területet leválasztotta az anyatelepülésről.

 

A Dél-Alföldi régióban nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek, melynek biológiai és mechanikai feltárására 1903-ban az elődök kendergyárat építettek. Az említett gyár a leválasztás során magyar oldalon maradt. Gigászi oszlopként magasodik a település fölé, és szimbólumává vált a 70 méteres gyárkémény, melynek teteje erős szélben képes akár egy métert is kilengeni. Az itt folyó munka immár 104 éve biztosít „kenyeret” a faluban élő családoknak, fénykorában pedig a környező települések munkavállalóinak is. A gyár (mai nevén Hungarohemp Zrt.) az 1970-es években több mint 600 embernek biztosított munkát, de a 80-as években a fogyasztói szokás robbanásszerűen bekövetkezett változása a foglalkoztatottak csökkenéséhez vezetett. Az itt gyártott kötözőanyagok Európa országain kívül ma már Japánba és az Egyesült Államokba is eljutnak. A fogyasztói szokások drasztikus változására jellemző, hogy a magyar piacnak mintegy hetven százalékát ebben az üzemben állítják elő.

 

A nemzetközi forgalom növekedésével a határátkelő folyamatosan fejlődött, 1996-ban kamointerminál épült a meglévő ellenőrző állomás mellé. 2007. január 1-ig (Románia Európai Uniós csatlakozásáig) számos spedíciós cég, állat- és növényegészségügyi ellenőrző állomás, valamint állatpihentető működött. Ezek a teljes infrastruktúrával rendelkező épületek ma egy-két kivételtől eltekintve sajnos kihasználatlanul állnak. 2008-tól kezdve a Schengeni egyezmény értelmében ezen a határszakaszon valósul meg a határforgalom európai ellenőrzése.

 

Nagylak történelméhez fűződik a Dózsa féle parasztfelkelés (1514-ben) egyik eseménye, amikor is Dózsa György, a felkelés vezetője ezen a később kialakult településen csapott össze, és állította meg a nemesi sereget 1514. május 24-én. Az eseményt megörökítő műalkotás a Dózsa Györgyről elnevezett művelődési ház mellett áll, amely Lapis András szegedi szobrászművész nevéhez fűződik. Dózsa felemelt és ökölbe szorított kezei jól szemléltetik az ellenséges seregek feltartóztatását, a mögötte elhelyezkedő kőkapun ábrázolt tüzes korona pedig a felkelő sorsának beteljesülését vetíti előre (mint tudjuk, a felkelés leverését követően a parasztvezér fejére izzó vaskoronát helyeztek, ami egyúttal a kivégzését is jelentette).

 

Az 1920-as évektől kiépült községben 1921. szeptemberétől történt anyakönyvezés, és 1930-ban temetkeztek először. A falu temetője a kistérség egyik legszebb, legápoltabb temetkezési helye. Megkapóan szép látványt nyújt a temetőt átszelő út két oldaláról összenőtt, örökzöldek alkotta „alagút”, ami a végső nyughelyekhez vezet. Itt nyugszik a II. világháborúban elesett ismeretlen katona is. A temető közvetlen közelében található emlékparkban a kőbevésett neveken túl, kopjafa állít emléket a háborúban elesett magyar áldozatoknak. 2008-ban, Pünkösdkor a falu közössége egy 18 méter magas haranglábat készül állítani.

 

 

 

Nagylak, 2007. október 10.

 

Gyarmati András

polgármester

Utolsó frissités ( 2009. március 11. szerda 11:34 )